Mennyei folyó, mely gyógyít, szabadít, új életre szül

Kedves Testvéreim!

Szeretném én is leírni pár szóval a tanúságtételemet.

Az a tűz, amit az Imádság Háza Konferencián kaptam még mindig nagy erővel lobog bennem!

A szüntelen dicsőítés teljesen átjárta bensőmet, s a mindennapokban is tovább ég!

A második  nap délelőttjén történt velem: Épp becsukott szemmel imádkoztam, dicsőítettem, amikor megjelent előttem édesapám mosolygó arca. 37 éve, 13 éves koromban veszítettem el Őt. Abban a tudatban éltem, hogy Isten felé már nincs ezzel kapcsolatos vád a szívemben.

Most azonban világossá vált, hogy még ott a tüske. Édesapám arca lassan átváltozott egy ősz hajú, mosolygós férfi arccá. Mélységes szeretet áradt belőle. Bizonyosság, hogy Teremtő Édesapám mindig mellettem van, s Ő tudja minek mikor és miért kell megtörténnie. Őszinte ima szakadt fel belőlem: Segíts kérlek Uram valóban szívből megbocsátani neked, s kérlek bocsáss meg, hogy eddig ez nem történt meg!

S az a dicsőítés, melybe addig is belemerültem, még elevenebbé vált. Mintha egy nehéz függönyt húztak volna el előlem! Hangosabb, élőbb, elevenebb lett az egész! Mint egy mennyei folyó, mely gyógyít, szabadít, új életre szül!

Hála, hála, hála Istenünknek, végtelen szeretetéért, türelméért és jóságáért!

A másik megtapasztalás nem velem történt, hanem azzal a fiatal lánnyal, akivel együtt voltam a Találkozón. Első nap délután már mondta, hogy kellemetlen nőgyógyászati tünetei lettek. Másnapra ez nem hogy jobbá, inkább rosszabbá vált. A nap folyamán többször is kértem az Urat, látogassa nem Őt gyógyító kegyelmével. Kapjon megtapasztalást, amiből utána táplálkozhat hite, tanúságtevő élete!

Az ebédszünetben elmentünk az ügyeletre, hátha adnak valami gyógyszert, de ott azt mondták, mivel nem életveszélyes állapot, nem fogadják. Menjen el hétfőn dokihoz.

Visszaértünk a konferenciára. Aggódtam, hogy nem tud odafigyelni, nem jutnak el hozzá a szavak, Isten átformáló, megújító üzenetei. Újra imába kezdtem, hálát adtam, dicsőítettem.

S képzeljétek: estére elmúlt minden tünete, felszabadultan tudta magát átadni Isten dicséretének, befogadni Szent Lelkének minden ajándékát!

Hálát adok ezért a három napért, mert Isten szeretete nyitottabb, befogadóbb szívekbe tudott kiáradni!

Adjuk tovább a jó hírt! Adjuk tovább az Élő Isten jelenlétéről szóló bizonyságainkat!

Éljük hitünket eleven, tanúságtevő módon!

Dicsőség Istennek!!!                                RFM