Mayer Balázs testvérünk, a soproni Imádság Háza alapítója idén ősszel nagy döntést hozott: engedett Isten hívásának és családjával együtt 10 hónapra Augsburgba költözött az ottani Imádság Háza dicsőítőképzésére. Néhányunknak megírta első benyomásait és azt ígérte, hogy 1-2 havi rendszerességgel beszámolóval jelentkezik, melyekben megosztja velünk ottani élményeit, mindennapjait, az iskolában gyűjtött tapasztalatait. Hozzájárult ahhoz, hogy ezeket a beszámolókat az Őrtüzek Imádság Háza honlapján közzétegyük. Mi örömmel megtesszük ezt és imádkozunk Balázsért, családja minden tagjáért és kérjük Isten áldását az ő képzésének egész idejére. Teljesítse be mindazt, amit elkezdett az ő életükben! Örülünk, hogy Balázs lesz az első olyan imamisszionárius Magyarországon, aki az augsburgi Imádság Háza képzésének tananyagát és módszertanát első kézből fogja továbbadni a szaporodó hazai Imádság Házak szolgálóinak.
A KERETEK
Az első napon az „eligazításon” megkaptuk a csoportbeosztásunkat. 4 “műszakba” (Schicht) osztottak minket: Délelőttös, Délutános, Esti, Éjszakai. Ez azt jelenti, hogy a napi 4 órás imánkat mikor töltjük az Imaszobában (nagyjából: 8-12, 12-16, 20-24, 0-4).
Minden csoport mindig együtt imádkozik az aktuális 4 órában, azután is, hogy 2 havonta cserélnek a műszakok. Én a most délutános műszakba kerültem, ami így a berendezkedés, iskola- és óvodakezdés időszakában nagy segítség. Januártól leszünk este, márciustól éjszaka majd májustól reggel.
A műszakokon kívül van egy másik csoportosítás is, ahol nemek és életkor szerint lettünk szétválogatva. Itt a szenior férfiak közé kerültem, 26-55 évesek vagyunk együtt összesen 6-an.
Ez a mi kiscsoportunk (Kleingruppe) hetente egyszer találkozik kis közösségként, hogy a személyes megosztás és támogatás teret kapjon.
A heti beosztásunkat kb háromnegyed órán át magyarázták, hogy megértsük. Aztán elkezdődött az első 4 órás imaidőnk.
Ez a 4 óra is “valamelyest” be van osztva.
Imádságos (nem kielemző) hozzáállással legalább 5, de inkább több fejezetet olvasunk minden nap a bibliából (kb. 1óra), illetve lehetőleg az elején kb 1 óra szemlélődés is ajánlott. Ezeken kívül fél óra ima egy kiválasztott igevers felett, illetve az éppen aktuális imateremben zajló közös imába is bekapcsolódunk (2 óra). Ez összesen 4 és fél óra, tehát nem is jövünk ki a 4 órából… 🙂
Az itteni imában van egy sajátságos „liturgia”, ami az imádság háza mozgalomban alakult ki, ez többféle lehet, általában 1 vagy 2 órás imaidőket fednek le:
– Egyszerűen hangszeres dicsőítés dalokkal (Devotional/Dev.)
– Dicsőítés egy konkrét igeszakasszal (dicsőítődalok és az igeszakasz kiéneklése felváltva) (Worship With the Word/WWW)
– Közbenjárás (dicsőítés és igei alapról induló közbenjárás felváltva)(Fürbitte)
Ez elsőre nagyon bonyolultnak tűnt nekem, de 1 hét alatt teljesen meg lehetett érteni, és a “karizmatikus lelkemnek” könnyen is emészthetőnek bizonyultak ezek az új imaformák/liturgiák.
A szolgáló csapatban is vannak különböző szerepek, eszerint jelentkeztünk is a képzésre: dicsőítésvezető, énekes vagy imavezető irányra. Minden műszakban van mind a háromból, hogy tudjunk közösen szolgálni is, de majd csak novembertől, mert addig “szokjuk a légkört”.
Az imateremben nincs állandóan aktív szolgálat, csak kb. az idő felében. Az idő másik felében egy kicsit halkabban szól a Kansas-i nemzetközi imádság háza (IHOP) nagyterméből a közvetítés (csak a hang). Ilyenkor jó alkalom van szemlélődni, igét olvasni.
Hetente 2 tanítás van csak nekünk, illetve csütörtök este a nyitott alkalom tanítása is a képzés része, valamint “szakirányonként” még egy 4. tanítás is van minden pénteken (összesen kb 7 óra).
Mindezeken felül heti 4 órányi munkaidőnk is van, amire beosztottak minket vagy 10 különböző területre.
AZ ELSŐ BENYOMÁSOK
Rosszat nemigen tudnék írni… Az első héten többekkel beszélgettünk arról, hogy ha az első hét már olyan gazdag és “erős”, mint amilyen volt, akkor mi lesz itt a 10 hónap végére…
Az első napokban kialakult bennem az a kilátás is, hogy itt nekem nem sok babér terem és a 10 hónap egy lefelé tartó utazás lesz a számomra abban az értelemben, hogy még inkább ki fog derülni, milyen bűnös is vagyok, és mennyire semmit sem érek egymagamban,
DE ami sokkal fontosabb: az is ki fog derülni, hogy Jézus sokkal nagyobb, csodálatosabb, szeretőbb, dicsőségesebb Isten, mint eddig gondoltam/megéltem.
Az utolsó gondolat mára, az a tanítás, ami a képzésen, de előtte is többször “szembe jött” velem, miszerint ahhoz, hogy adni tudjunk, először nekünk kell kapnunk Istentől, mégpedig annyit, hogy tele legyünk, és túlcsorduljunk.
Hát most van lehetőségem kapni, és igyekszem is nyitott lenni, hogy legyen mit hazavinnem…
Kérem mindannyiótokra az Úr minden áldását, amire csak szükségetek van!
Mayer Balázs
Augsburg 2015.10.24.
