Tanúságtétel a 2014-es Imádság Háza Konferenciáról.
Azt a kegyelmi folyamatot, amit az Úr elkezdett bennem munkálni már hónapokkal ezelőtt az Imádság Háza mozgalommal kapcsolatban, ott a konferencia ideje alatt felerősítette és beteljesítette: akkor vált egyértelművé számomra, hogy Isten az Ő dicsőítésében és imádásában hív a szolgálatra. És mindezt jelekkel és csodákkal mutatta meg számomra. Nemcsak az imáim váltak ott elmélyültekké és egészen személyessé, hanem történt egy fizikai gyógyulás is a térdemben. Körülbelül 1 évvel korábban egy esés következtében a bal térdkalácsom csontja szilánkosan tört. A térdkalács masszírozása fájdalmat okozott és újjaimmal érezni lehetett, ahogy az apró csontszilánkok ugrálnak a bőr alatt. Csak rövid ideig tudtam térdelni az éles, szúró fájdalom miatt. Ahogy a lélekáradás alatt ott álltam a kápolnában, egyszerre forróság töltötte el a bal térdemet. Olyan forróság, hogy szinte attól féltem, mindjárt kiégeti a nadrágomat. És egyszerre tudatosult bennem: most gyógyítja meg a térdemet az Úr! Mivel ehhez hasonló még soha nem történt velem, szinte félve tapogattam meg a térdemet: igaz lehet…? És igaz volt: a térdemben erős masszírozásra sem éreztem semmilyen fájdalmat, eltűntek a csontszilánkok, csak a térdkalács síma felületét tapintotta az újjam. És a térdelésnél sem jelentkezett fájdalom. Mikor hálát adtam mindezért az Úrnak, megkérdeztem: „Uram, Te tudod, mennyi más, fontosabb dolgot gyógyíthattál volna bennem. Miért pont a térdemet hoztad rendbe?” Mire Jézus mosolyogva csak ennyit válaszolt: „Azért, hogy sokat tudj térden állva imádkozni…”
