gyógyulás

Mennyei folyó, mely gyógyít, szabadít, új életre szül

2021. szeptember 04.2015. november 20. Szerző: ortuzerek

Kedves Testvéreim!

Szeretném én is leírni pár szóval a tanúságtételemet.

Az a tűz, amit az Imádság Háza Konferencián kaptam még mindig nagy erővel lobog bennem!

A szüntelen dicsőítés teljesen átjárta bensőmet, s a mindennapokban is tovább ég!

A második nap délelőttjén történt velem: Épp becsukott szemmel imádkoztam, dicsőítettem, amikor megjelent előttem édesapám mosolygó arca. 37 éve, 13 éves koromban veszítettem el Őt. Abban a tudatban éltem, hogy Isten felé már nincs ezzel kapcsolatos vád a szívemben.

Most azonban világossá vált, hogy még ott a tüske. Édesapám arca lassan átváltozott egy ősz hajú, mosolygós férfi arccá. Mélységes szeretet áradt belőle. Bizonyosság, hogy Teremtő Édesapám mindig mellettem van, s Ő tudja minek mikor és miért kell megtörténnie. Őszinte ima szakadt fel belőlem: Segíts kérlek Uram valóban szívből megbocsátani neked, s kérlek bocsáss meg, hogy eddig ez nem történt meg!

S az a dicsőítés, melybe addig is belemerültem, még elevenebbé vált. Mintha egy nehéz függönyt húztak volna el előlem! Hangosabb, élőbb, elevenebb lett az egész! Mint egy mennyei folyó, mely gyógyít, szabadít, új életre szül!

Hála, hála, hála Istenünknek, végtelen szeretetéért, türelméért és jóságáért!

A másik megtapasztalás nem velem történt, hanem azzal a fiatal lánnyal, akivel együtt voltam a Találkozón. Első nap délután már mondta, hogy kellemetlen nőgyógyászati tünetei lettek. Másnapra ez nem hogy jobbá, inkább rosszabbá vált. A nap folyamán többször is kértem az Urat, látogassa nem Őt gyógyító kegyelmével. Kapjon megtapasztalást, amiből utána táplálkozhat hite, tanúságtevő élete!

Az ebédszünetben elmentünk az ügyeletre, hátha adnak valami gyógyszert, de ott azt mondták, mivel nem életveszélyes állapot, nem fogadják. Menjen el hétfőn dokihoz.

Visszaértünk a konferenciára. Aggódtam, hogy nem tud odafigyelni, nem jutnak el hozzá a szavak, Isten átformáló, megújító üzenetei. Újra imába kezdtem, hálát adtam, dicsőítettem.

S képzeljétek: estére elmúlt minden tünete, felszabadultan tudta magát átadni Isten dicséretének, befogadni Szent Lelkének minden ajándékát!

Hálát adok ezért a három napért, mert Isten szeretete nyitottabb, befogadóbb szívekbe tudott kiáradni!

Adjuk tovább a jó hírt! Adjuk tovább az Élő Isten jelenlétéről szóló bizonyságainkat!

Éljük hitünket eleven, tanúságtevő módon!

Dicsőség Istennek!!! RFM

Megnyílt az út a Szentek Szentjébe

2021. szeptember 04.2015. november 20. Szerző: ortuzerek

Kedves Testvérek! Hálát adok én is az Úrnak elsősorban, azután Johannes testvérnek és minden szervezőnek és mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a konferenciához. Áldjon és őrizzen meg benneteket az Úr! A 2011. évi karizmatikus találkozó hanganyát, Johannes előadásait eddig is sokat hallgattam, lelki táplálékommá váltak, de megmondom őszintén, megvalósítani nem igazán sikerült, amit tanított. Valahogy úgy voltam, mint az ószövetségi választott nép, akik rendszeresen felzarándokoltak a templomba, de a szentek szentjébe nem mehettek be. Oda csak a főpap mehetett be, ő is csak egyszer egy évben. Pedig Jézus, amikor meghalt a kereszten, a függöny kettészakadt, megnyílt az út a szentek szentjébe, az Úr jelenlétébe. Ezen a konferencián viszont az Úr úgy belemerített végtelen szeretetébe, a dicsőítés tüzébe, hogy teljesen átformált. Csodálatos volt részt venni a dicsőítéseken, a csendes szentségimádásokon, hallgatni Johannes egyszerű, de szívhez szóló szavait, történeteit. De talán mégis az első este, amikor előre hívta az embereket és imádkozott a depresszió, az elvetettség és más megkötözöttségekkel kapcsolatban, akkor történt a lényeges változás. Előtte sokat megfordult a fejemben, hogy mit keresek én ezek között a kiváló, odaszánt, elkötelezett fiatal és idősebb emberek között. Ezenkívül nagyon sokat adott Johannes tanítása arról, hogy ki van a figyelmem középpontjában, kinek a tekintete alatt vagyok. Azóta sokkal szabadabban tudom az Urat dicsőíteni, sokkal nagyobb vágy van bennem az imára. Sokkal nagyobb öröm van bennem. Jobban tudjuk szeretni a gyermekeinket és egymást. Azóta majdnem minden nap sikerült időt szakítani az imára, a Szentírásra. Ha mégsem, akkor másnap bepótoltam. Alig nézünk már tévét, még a híradót is nagyon keveset. Nem aggódunk már a jövő miatt. Még egy érdekesség: a munkahelyen előfordultak nálam olyan apró csipkelődő megjegyzések, esetleg megszólások, amelyeket eddig megengedtem magamnak, most mintha egy belső hang figyelmeztetne: Ne tedd! Sokszor hallok a bensőmben egy éneket, például: “Jézus, Te vagy a király.” Érzem, hogy nem akarok már úgy élni, mint eddig. Nem akarok visszamenni “Egyiptomba”. Szeretnék megmaradni az Úr közelségében. József

A mennyország előíze

2015. november 20. Szerző: ortuzerek

Ha az ember betelik Isten szeretetével és szépségével, akkor nehezen talál szavakat ezen lelki élménye megfogalmazásához. Isten szeretete és szépsége csak dicsőítést és magasztalást válthat ki az ember lelkéből, illetve kitörő örömet hoz magával. Ezt éltem meg én az Imádság Háza Konferencián. A dicsőítés olyan erőket szabadít fel, amelyek Lélek-áradást, gyógyulást és újjászületést eredményeznek. Éreztem, hogy gyógyul a lelkem a sok-sok keserűségből, a gyászból és a fájdalomból, amit magammal hoztam. Kitörő örömmel dicsőíteni a mennyország előíze. Leírhatatlan élmény volt számomra a konferencia légköre, a sok-sok dicsőítő ének, a tanítások. És még volt egy dolog, ami rendkívüli módon erősítő és felemelő hatással volt rám. Látni a sok fiatalt, akik mély átéléssel, kitörő örömmel, kezüket kitárva imádták és dicsőítették Jézust. Pont az előttem lévő sorban ültek a horvátországi fiatalok. Nagyon jó volt látni őket, amint imádkoztak, dicsőítettek, táncoltak és imádták az Urat. Sajnos sokszor a jót is nehezen hisszük el. Ha nem láttam volna, talán el sem hinném, hogy vannak ilyen fiatalok is. Fiatalok, akiknek lelkét átitatta Isten dicsőítése és szeretete.

Külön kegyelem volt számomra, hogy megint kaptam egy próféciát életemre vonatkozóan. Ez a prófécia Prazsák Laci egyik énekében jött felém. Már másodszor kaptam ezt a próféciát, először az Ez az a nap-on idén májusban. Éreztem, tudtam, hogy Isten megint üzen nekem, iránymutatást ad nekem abban a nehéz élethelyzetben, amiben vagyok. Aztán amikor Kunszabó Zoli olvasta az evangéliumot az utolsó szentmisén Bartimeusról, a vak koldusról, sírni kezdtem, mert valahol éreztem, hogy az a nyomorult vak koldus én vagyok, de most Jézushoz megyek, aki meggyógyít. Köszönöm, Istenem, hogy ott lehettem ezen a konferencián! Attila

Isten érintése

2015. november 18. Szerző: ortuzerek

Én nagy békét, örömöt kaptam, s kisimultak a kétségeim a konferencia alatt… semmi különös, csak annyi, hogy Isten érintése tényleg gyógyít.

Gyógyulás a konferencián

2015. június 08.2015. május 13. Szerző: ortuzerek

Tanúságtétel a 2014-es Imádság Háza Konferenciáról Annak ellenére, hogy nagyon beteg voltam, (torokfájás, nátha, orrfolyás) mégis az Úr megadta az erőt, hogy minden nap részt vehessek a konferencián. Ez már …

Teljes cikk

Egy törött térd meggyógyul

2015. június 08.2015. május 10. Szerző: ortuzerek

Tanúságtétel a 2014-es Imádság Háza Konferenciáról.

Azt a kegyelmi folyamatot, amit az Úr elkezdett bennem munkálni már hónapokkal ezelőtt az Imádság Háza mozgalommal kapcsolatban, ott a konferencia ideje alatt felerősítette és beteljesítette: akkor vált egyértelművé számomra, hogy Isten az Ő dicsőítésében és imádásában hív a szolgálatra. És mindezt jelekkel és csodákkal mutatta meg számomra. Nemcsak az imáim váltak ott elmélyültekké és egészen személyessé, hanem történt egy fizikai gyógyulás is a térdemben. Körülbelül 1 évvel korábban egy esés következtében a bal térdkalácsom csontja szilánkosan tört. A térdkalács masszírozása fájdalmat okozott és újjaimmal érezni lehetett, ahogy az apró csontszilánkok ugrálnak a bőr alatt. Csak rövid ideig tudtam térdelni az éles, szúró fájdalom miatt. Ahogy a lélekáradás alatt ott álltam a kápolnában, egyszerre forróság töltötte el a bal térdemet. Olyan forróság, hogy szinte attól féltem, mindjárt kiégeti a nadrágomat. És egyszerre tudatosult bennem: most gyógyítja meg a térdemet az Úr! Mivel ehhez hasonló még soha nem történt velem, szinte félve tapogattam meg a térdemet: igaz lehet…? És igaz volt: a térdemben erős masszírozásra sem éreztem semmilyen fájdalmat, eltűntek a csontszilánkok, csak a térdkalács síma felületét tapintotta az újjam. És a térdelésnél sem jelentkezett fájdalom. Mikor hálát adtam mindezért az Úrnak, megkérdeztem: „Uram, Te tudod, mennyi más, fontosabb dolgot gyógyíthattál volna bennem. Miért pont a térdemet hoztad rendbe?” Mire Jézus mosolyogva csak ennyit válaszolt: „Azért, hogy sokat tudj térden állva imádkozni…”

Találkozunk?